2011. május 29., vasárnap

Május


Az idei májusunk igen szárazra sikeredett, egyetlen egyszer esett eső, tegnap próbálkozott valami, de mire megörültem neki, már el is állt. Még egy kis szivárványra is kevés volt.
Ez a rózsa hajdan, kb 25 éve, mikor elültettük,  virgo névre hallgatott. Hát ma már pont olyan, mint egy 25 éves virgo.

                                                         A futórózsánk minden évben eljátsza a haldoklást, aztán tavasszal ilyen. Remélem a gázcső, amit takar, nem omlik össze alatta. 
Ez a benti kaktuszom. Sajna csak egy-két napig nyílt.
Bezzeg a kinti. Nem csak tovább nyílik, de olyan illatot áraszt esténként, hogy míg csak olvasni látok, ott üldögélek mellette.
Komoly borsószüret lesz, ha nem jön a következő két-három hétben valami nagy kánikula. Mert az elmúlt két évben ez történt, a szépen induló hüvelyekbe a melegtől bele sültek a szemek.
Bezzeg az uborka. Három csomag magot ültettem el, (3x380 ft) amiből három szem kelt ki. Majd vettem húsz tő palántát 2000 forintér. Ennyiér naponta elmehetnék a Gundelba uborkasalátát enni.
Jun. 8. Mondom, ilyen termésem nem volt még. Egy öt méteres sorról egy 10 literes vederrel szedünk, és van 10 sor. És ami a legjobb, hogy jött egy nagy eső, ami a teli hüvelyeket nem hagyta megöregedni, a fiatalokat, viszont megtöltötte szemmel, így nem kell görnyedezni a szedéssel, kinyűjjük, és ülve szedjük. Van olyan szár, hogy 16 hüvely van rajta. Nem elfelejteni a fajtát: APOR.

2011. május 23., hétfő

Két régi gyöngyszem

...még a régi blogomról. Megtaláltam a dokumentumaim közt. Pedig azt hittem, hogy már ez is elveszett. Annak idején többen jelezték, hogy azt hitték, komoly. Nem. Még mindig nem komoly.

Vezetőinkkel szemben támasztott elvárásaink

1./  Legyen naprakész a foltvarrók napi helyzetében. Ez alatt értem, hogy ismerjen minden foltvarrót személyesen, akár céhtag az illető, akár nem (egyébként se tegyen semmilyen megkülönböztetést, az teljesen mindegy, hogy fizeti-e az illető a tagdíjat, vagy nem.) Ismerje munkáját, figyelje fejlődését,  emlékezzen a négy évvel ezelőtt varrott kalaposzsuzsi főkötőjére is. Legyen otthon napi gondjaiban, gratuláljon azok megoldásához, és tanúsítson kellő szomorúságot nehézségek esetén.

2. A foltvarrás eseményeinek helyszíneit úgy válassza meg, hogy azok minden foltvarrótól egyforma távolságra essen, és ez ne legyen több fél órányi könnyű sétánál. Nagyobb távolság esetén köteles szállítóeszközről gondoskodni. Az otthon maradottak levesét megmelegíti, gyerektől a leckét felkérdezi.

3. Pályázatok kiírásánál tartsa szem előtt a foltvarrók képességeit. Minimum annyi kategóriát írjon ki, ahány nevező lesz, és tartsa fenn a jogot, hogy utólagos kategóriák felállításával  minden kiállító részesüljön a díjjazottság melengető érzéséből.

4. Országos események szervezésénél vegye figyelembe az országos ünnepeket, a szabadnapokat, a család szül és névnapjait. Ne essen egybe kiállítás megnyitója várható szűlésekkel, elhalálozásokkal, nyugdíjas búcsúztatókkal. Természetesen munkanapokkal sem. A kezdés igazodjon  a napéjegyenlőséghez, a MÁV menetrendhez,  az óvodai nyitva tartáshoz, és ne essen egybe az ovulációnkkal. 

5. Figyelje a nagyvilágban történő foltvarró eseményeket, a foltvarrás új technikáit, anyagait, és ezt az ismeretet ingyen ossza meg a foltvarrókkal. Hasson oda, hogy külföldön a foltvarrás ne haladhasson nagyobb léptekkel, mint amit mi itthon követni tudunk. Így nem tudjuk elérni, hogy dögöljön meg a más tehene is, de követeljük, hogy addig ők se fejjenek, míg a mienk el nem kezd tejelni.

6. Semmilyen quiltet ne varrjon, vagy ha igen név nélkül, és csak olyan színvonalú munkákat, amiknek látványa nem okoz kisebbségi érzést a  foltvarrókban. A kényelmi zónák feszegetése nem kívánatos.

7. Régiós találkozókon, közös varrásokon minden esetben legyen jelen. Az esemény alatt legalább egy alkalommal minden résztvevő buksiját köteles megsimogatni, és biztosítani arról, hogy fejlődése töretlen, tevékenysége az egyetemes kultúra javát szolgálja,   és hozzájárul a világbéke megteremtéséhez nagyban is kicsiben. A feltálalt süteményeket köteles az elsőtől az utolsóig végigkóstolni, és készítőjének gratulálni.

Mindez a topikon időnként zajló vitákról jutott eszembe.



A vezetőség elvárásai a foltvarrókkal szemben.


1./A vezetőség a foltvarróktól elvárja,  hogy létszámuk sokasodjon, és szaporodjon. A szaporodás alatt nem a dugványozásos,  hanem a terjesztéses módszert részesítsék előnyben. Elvárható taglétszámunk a felnőtt női lakosság 10 %-kát kell meghaladja, hogy működésünk eredményes legyen. Ennek érdekében kívánatos, hogy minden céhtag évente legalább öt személlyel gyarapítsa a taglétszámot.

2./Naponta minimum nyolc órát töltsön el varrógépe mellett,  ez alól csak  lázas állapotok esetén lehet eltérni, melyhez háziorvosi igazolást mellékelni köteles.

3./ A foltvarró legyen otthon a foltvarrás minden technikájában, ne ragadjon le egy-egy ismert technikánál, bővítse tudását, és próbáljon ki új lehetőségeket, és évente legalább egy általa kidolgozott, eddig még nem ismert technikát tanítson meg foltvarró társainak.

4./ Tartsa szem előtt hagyományainkat, fejlessze és terjessze  a magyar foltvarrás ismert és elismert technikáit, és ne utánozza a külföldi foltvarrók módszereit. Kizárólag tradicionális munkákat varrjon.

5./ Beszéljen nyelveket. Az angolt felsőszinten, de minden más ország nyelvét is kötelessége beszélni, ahol  foltvarrás folyik.

6./ Számítógépet, fényképezőgépet kezelje legalább akkora technikai tudással, hogy ne szoruljon  nyolc éves gyermeke (unokája) segítségére.

7./ Szépérzéke,  szín és formaismerete legyen olyan szintű, hogy bármikor a Képzőművészeti Főiskola tanárainak segítségére lehessen vitás kérdésekben.

8. Törődjön egészségével, különös tekintettel kezeire, és szemeire, de lábait is tartsa legalább annyira karban, hogy a varrógép pedálját nyomni tudja. Kívánatos, hogy testmagassága elérje a két métert, mert ez kiállítások berendezésénél  előnyt jelent.

9./ Jövedelmének (beleértve férje dugi pénzét is) legalább 20 %-kát köteles a foltvarrás eszközeire, és kiadványaira fordítani. A megvett könyveket, és eszközöket kölcsön nem adhatja, így biztosítja a kiadóknak, és árusoknak  – akik a céh szponzorai – a nagyobb bevételt.

10. Minden hazai és külföldi pályázaton indulni köteles. Munkáját gondosan csomagolja, és minden esetben mellékelje a visszaútra szóló postaköltséget.  A zsűri véleményét kézcsókkal fogadja.

11./ A  foltvarró táborokban többezres látszámal legyen jelen befizetés idején, de ügyeljen rá, hogy jelenlétével ne lépje át a kivánatos létszám küszöbét, mely a kényelmes és nyugodt munka feltétele. 

12./Kisérje figyelemmel azokat a fejlődő konyhatechnikai újításokat, melyekkel egészségesebb, kisebb koleszterintartalmú, nem hizlaló, ugyanakkor magas ízértékű  süteményekkel kápráztathatja el régiós varrásokon a foltvarró tömegeket, és a vezetőséget.

13. A hat évenként esedékes szavazáson kizárólag páratlan számban vegyen részt,  elkerülendő azt a malőrt, hogy azonos számú szavazatot kapjon a két jelölt.  




2011. május 16., hétfő

Foltos találkozó, és réti iszalag

Nem véletlen, hogy annyira szeretem az iriszeket. Két gyönyörűség a kertemből.
Szombaton foltos találkozót rendeztünk. Nagyon jó volt újra összejönni a sok ismerőssel. Fenti képen mikor dolgozunk, lentin mikor ebédelünk. (mármint lent az aulában.)
Ezt a babát kötöttem a tombolába. Az igazgató úr nyerte, gondolom a három kamasz fia nem igazán fogja értékelni, de hátha van egy kislány is a közelben.
Vasárnap délelőtt a madárlesről nem az aszfalton jövünk haza, hanem Kesznyétennél levágjuk az utat a Sajó kiöntésen át. A traktorok nyomán nem annyira élvezetes a biciklizés, viszont ilyen csodában gyönyörködhetünk, mint ez a réti irisz. Másutt még nem láttam ezt a gyönyörűséget,  itt van a kertek alatt, és észre se veszük.  

2011. május 7., szombat

Bükkszentkereszt, és egyebek.

A nedves, ártéri területeken most van teljes pompájában a mocsári irisz. Nem olyan, mint amilyeneket én pancsingoltam, de nagyon szép, nagy foltokban díszlik. Sajna igen rövid a virágzása.

Igen hideg májusunk van. Éjszakai fagyok 5-8 mínusz is. A Hiradó lefagyott gyümölcsösöket mutat, a gyümölcs ára az égben lesz megint. Esténként a melegvizes palackkal megyek aludni, de most még délután van, kellemesen süt a nap, megyek a madárkáimat gukkerolni. Na meg az iriszeket fényképezni.
A Szamárhát tanyán már ismernek a csordások, ráérnek velem beszélgetni, így megtudom, hogy ha itt lesz az ideje, és lesz eső, érdemes harmatgombát, és lilatönkű pereszkét keresni. A csordás ismerős a falunkban, rokonai élnek itt, mindenkiről érdeklődik, a szürkegulya meg szépen ballag felénk. Ideje tovább indulnom, ha nem akarok közéjük keveredni,  de már elkéstem, ezek a böhöm nagy állatok is  egy irányba tartanak velem. Hátranézek, de már nem látom a csordást a szarvak sűrűjében. Nem bántanak, csak jól megbámulják a habókos vénasszonyt a biciklijével. A sok kis zsemleszínű borjú anyjai bődülnek inkább rám ellenségesen, bizalmatlanul. Hogy teljesebb legyen a kép, balról csatlakoznak a sárból kimászó bivalyok is szarvukon moszatok, zöld csöpögő sások. Hű de kínos, elől hátul ezek a nagy szarvak körülöttem. Végre elérjük a silót, ahova enni jönnek, és nem jönnek tovább, megkönnyebbülök, mikor nem fújják a párájukat a nyakamba. De a visszautat nem merem erre, inkább kerülök a tiszadobi pontonhídig, jó nagy kerülő, de szép ártéri erdő közt megy az út.

Szombaton nem főzök, úgy döntünk, hogy az ebédet a bükkszentkereszti Rusztik étteremben esszük.  Ami egy jó kis túra, papírgyártól indulunk, a Gulickára, onnan Fehérkőlápa, át Bükkszentkeresztre. Három óra erős hegymenet, és gyönyörködés a Gulicka látókövéről. A tavaszi virágok már elnyíltak, most másféle virágok gyönyörködtetnek,


mint pl ez az ismeretlen. Lehet, hogy farkasboroszlán, de lehet, hogy macskagyökér.  
Vagy a kutyatej.

Őt se ismerem, de csak itt találok belőle. 
Van bokor, ami még most hozza a hajtásait.
Csöpög az eső, de az erdő már sátrat borít felénk levelekből, és mire beérünk Bükkszentkeresztre, el is áll. Elgondolkozhatunk rajta, milyen parányi a bolygónk, csak párszáz méterrel vagyunk magasabban, és a természet legalább egy hónappal el van maradva, itt még csak most nyílik az aranyeső, (nem aranyeső, hanem aranyfa) nálunk már el is felejtettük.
A Rusztik étterem hozza a szokásos formáját, a hatalmas adagokkal, felállni alig bírunk, megnézzük a busz menetrendet hazafelé, de mivel másfél órát kéne várni, hazaindulunk gyalog. Másik úton jövünk, ez is gyönyörű, és a Vadas Jenő forrás felett megcsodáljuk ezeket a hatalmas tölgyeket.   





Hát van szebb, mint egy ilyen szép szálas bükkös?

Summa summárum hat órát gyalogoltunk, egyet csodálkoztunk, egyet ettünk, és hármat tömegközlekedtem. Hogy miért nincs nekem jogosítványom?!!  :-(((

2011. május 1., vasárnap

Pályázaton kívül

Lezárult a Tatabányai Országos Pályázat jelentkezési határideje, így már feltehetem azt a quiltet, amit eredetileg oda szántam, de végül úgy döntöttem, hogy nem küldöm el. Nem mintha a munka nem lenne szép. Sőt, nagyon is szép, szemnek tetszetős, csak kevés benne a foltvarrás, sőt semmi, csak a tűzések, géppel és kézzel, de maga a munka nem darabokból van varrva, hanem egy alapra tűnemezelve.Kisérleti darab, eredetileg azt akartam kipróbálni, hogy hogy lehetne nuno filcezni egy képet. Sajna a nuno filcezéskor a virágok elvesztették formájukat, így le kellett szednem az alapról. De akkor a kisördög már nagyon bennem volt, hogy csak meg akarom csinálni valahogy. Így döntöttem a  tűnemezelés mellett. Ami elég drasztikus dolog, lévén,  az alap hernyóselyem. (mivel a gyapjú csak ebbe az anyagba nemezelődik bele. ) A hernyóselyem nem tűri a böködést még sima tűvel sem, nemhogy szőrös punchingtűvel. Viszont erőszakoskodásom eredményeként egy másfajta - és nem rossz - textúrája lett az alapnak. (szegény Öreganyám ha látott, forog a sírjában. Mikor ő hernyóselymet varrt a milliomos kuncsaftoknak Londonban, a ruhát megvarrta vászonból, próbálások után szétbontotta, és a szerint varrta készre, hogy fölösleges tűszúrás se legyen a hernyóselyemben, én meg böködöm a gyapjuval a szőrös tűvel.  jajjj jajjj)
Tehát így készült. Mit mondjak, ezeket az extrafinonom anyagokat nagyon élvezték az ujjaim. A szemem is élvezi a falon, de gondolom a zsüri nem sokra nézte volna. Amit helyette varrtam, iriszek 25 féle technikával, kevésbé tetszetős, de jó alapja lesz az őszi "Egy nap Márta nénivel" programnak, mert itt egy munkán felvonultatom, hogy mi minden gyűlt össze az ujjaimban a sok évtized alatt.