2014. január 19., vasárnap

Bábú

Ide mentem gyorsan mielőtt eltűnik http://www.blogdadilauro.com/2012/09/manequim-de-moulage.html

2014. január 17., péntek

Mindennapi kenyerünk

Még gyesen voltam, mikor nagynénémtől megtanultam kenyeret sütni. Fiam 42 éves, tehát nem tegnap volt. Nálunk nem ünnep a kenyérsütés, mindennapi tevékenység. Most nézem a FB-on, hogy milyen csodás kenyereket sütnek a lányok, különleges összetevőkkel, különleges edényekben. Így aztán kedvem lett az én nagyon primitív módszeremet is megörökíteni fázisokban.
 hajdanában én is igyekeztem különleges liszteket használni, vacakoltam az arányokkal, mára ez már nem fontos, egyszerűen két kiló liszt az alapanyag, két főtt krumpli áttörve, kanál só, és egy élesztő. Na meg persze az előző sütésből eltett almányi kovász, amit előtte este felhígítok, és elkeverem vízzel. Ha van itthon kis megsavanyodott tej, elfelejtett kefír, joghurt, vagy éppen lecsurgott a túró, és van savó, azt is beleteszem.Óra indul, 13.25.
A kis vajdlingban összeáll az anyag,
kiborítom a konyhapultra, és jól megdolgozom.
Mikor elválik a konyhapulttól, akkor már jó, de még egy keveset játszadozok vele, majd a kezemről ledörzsölöm a tésztát. Idő 13.28.Vissza a vajdlingba, és meleg helyre teszem kelni.


Kb egy óra alatt duplájára kel,  a lisztes pultra kiborítom, és négy darabba vágom a négy formának megfelelően. Előtte leveszek belőle egy kisalmányit, amit egy bögrébe teszek, és letakarom folpackal. Ez a kovász. A sütőformákat kizsíroztam előtte. 50 perc 200 fokon a sütőben.

És ilyen készen. Majd ha kihül és felvágom, csinálok képet arról milyen a belseje. Kemencében nem állná meg a helyét, szétfolyna, de így ezekben a formákban oké. Hármat lefagyasztok, egy hétre elég nekünk a három kiló. Nagyon sokat főztem már életemben, nagyon sok dicséretet kaptam érte, de annyit, mint a kenyeremér, az összes egyébért nem. Ne felejtsem el, a 70-80-as években még nem volt kenyérsütő gép, és nagy ritkaság volt a házilag sült kenyér.




2014. január 14., kedd

Narancslekvár öreganyám módra.


Ettől a vödrös narancstól mindig elcsábulok. Nem mintha olcsóbb lenne, hisz négy és fél kiló fér a vödörbe 900 forintér, de ilyenkor mindig elővesz a lekvárfőzés heve. Mivel csak én eszem a családban, egy vödör három évig kitart.
Tehát a narancsot vékonyan lehámozzuk. Ezt a sárga héjat megdaráljuk, és leöntjük vízzel. Néhány óráig állni hagyjuk, majd a vizet leöntjük róla, és annyi vízzel, hogy ellepje, feltesszük főni. (a recept apróra vágást ír, de ki győzi azt. . Meg akkor minek a gyorsdaráló)
A fehér héjat is lehúzzuk a narancsokról, ezt eldobjuk, bár minden gyümölcs közül ennek a legmagasabb a pektintartalma, de ez nagyon keserű. .
A narancsokat is felaprítjuk, és a fövő héjhoz tesszük. (ja, két citrom is ajánlatos bele, az ma nekem lemaradt) Addig főzzük, míg felére besűrűsödik, akkor teszünk bele 3 kg cukrot. Ezzel tovább főzzük, míg mézszerű nem lesz, és lecseppentve megdermed. kihűlés után. Kicsit kesernyés, de pont annyira ahogy én szeretem.

2014. január 9., csütörtök

Konyhatündérkedésem







Hogy jól kezdődjön az év, valami izletessel, és kellemessel fogom kezdeni. Zoltán születésnapi vacsorájára készült hidegtálam, aminek alja kukoricás krumplisaláta tetején aszalt szilvával töltött szűzpecsenye. Díszítése gránátalma, ami legújabb nagy kedvencünk. Mi a magot is szétrágjuk, és megesszük, mert állítólag nagyon egészséges.
A tortát én találtam ki, és egész jó, de ajánlatos egy nappal hamarabb elkészíteni.
A tojáshabból cukorral, és egy citrom levével kemény habot verünk, és habzsákból sütőpapírra nyomjuk, majd lassan kiszárítjuk. A látható rész kb a fele. A másik felét is papírra kenjük, és kiszárítjuk, majd mozsártörőben porrá törjük. Habosra vert vajjal keverjük, a piskótákat ezzel kenjük, majd a tetejére tesszük a megsült citromos habcsókdíszítést.