Ha július, akkor táborozunk. És már ez a kilencedik, jövőre jubilálunk. Kb hatvanan vagyunk, hímzők, foltvarrók, a fúvószenekar tagjai, és a mazsorettes lányok. Nem könnyű helyet találni a tábornak úgy, hogy anyagilag is helyben legyen a dolog, és minden csoportnak helye is legyen a gyakorláshoz, de ez a Derkovics vezetésének - élén a Tyúkapó igazgató úrral mindig sikerül. A szállodánk kissé retró, de hatalmas parkja a vízparton végződik.
Jó nagy helyünk volt, mindenki elfért, jó volt a megvilágítás, varrtuk a táskákat, babákat, nesziket, nyakkendőket - na én csak mérsékletesen, a kötelezőket, mert az idő nagyon jó volt, harminc fok körüli hőmérsékletekkel, a víz az első napon kicsit hűvösen fogadott, de aztán egyre melegebb lett.
azt nem mondom, hogy minden ebéd előtt patchwork vonalzón kaptuk a jagert, de volt példa erre is.
Ilyen volt a víz reggel hétkor. Úszással kezdtem a napot, sajna csak egy-egy lányt sikerült magammal csábítani, pedig lélekemelő volt még mikor hullámzott, akkor is. Ha meg nem, mint itt, akkor pláne.
A park a víz felől.Akkora, hogy mire a képen nem is látható szállodáig értem, majdnem megszáradt a fürdőruhám.
A nap minden este lement, és minden este márképp volt szép.
A kirándulásokra rend szerint elfelejtettem fényképezőgépet vinni, de ezen a hajókiránduláson velem volt. Sajnos a gömbkilátóból és a körülötte zajló zenei műsorokról nem tudtam képet csinálni.
Egyenpólóinkban, amit metélt pendelnek kereszteltem.
A zászlónk, aminek egyik oldalán a városok címere ahol táboroztunk,
másikon a szakkörök legójai.
Férfinyakkendőkből érdekes nyakdíszeket csináltunk,
és természetesen táskákat, nesziket, babákat., és stencileztünk, is de nem vittük túlzásba a szorgalmat, végtére is a Balaton mellett voltunk, és minden nap jó nagyokat pancsoltunk.