Varbói kirándulás

Május 7-i hétvégén a jógásokkal három napos kirándulás lesz a varbói tó mellé. Nekem ugyan foltvarrós programom lesz akkor (naná, miért ne pont akkor lenne?!) de kiváncsi vagyok egy olyan helyre, ahol harminc embert vendégül lehet látni, hát elmegyünk megnézni. Kati biztat, 13 km, hazafele feltesznek a buszra Varbón, ha már elegem van a gyaloglásból, ez jó, buszon ülésben jó vagyok.

                                                  Pihenő az Andó kútnál.

 Térképünk nincs, megyünk bele a nagyvilágba, Katinak jó érzéke van a tájékozásban, bízok benne, hogy majdcsak megtaláljuk a tavat.

 ...és egyszercsak mit látnak szemeink? Egy tó. Nagy választék nincs, csak a varbói lehet.

 Körbejárjuk az egész tavat, mire megtaláljuk a szállásheylet, de bemenni nem tudunk, most nincs vendég, ilyenkor zárva van. Nem baj, majd májusban megnézzük.
Végigmegyünk a falun, nagyon szép, rendezett falucska, ée valahol közepetáján megtaláljuk a buszmegállót, benn áll  a busz, de jó látvány ez kifáradt testemnek. Aztán megnézzük az indulást, másfél óra mulva indul, de csak Sajószentpéterig, onnan másik kitudjamennyi várakozás után Miskolc Inkább erőt veszek magamon, és jövök a lányokkal tovább.

A temető mellett visz el az út. Nekik már jó.

 

De azért mi is kibírjuk. Főleg mert nem a jelzett úton jövünk,kicsit levágjuk, és a vadaspark mellett érünk haza. Nagyon nézzük a fű közt a májusi pereszkét, de sajnos nagy a szárazság, és itt se legel már a gulya. legalábbis nyomuk nincs.