...szerepel egy jó kis gombázás. Kicsit késve indultunk, ebéd után, és sok időt elment fölöslegesen a gátoldal csiborászásával - eredménytelenül - lilatönkűnek még a boszorkányköreit se találtuk. Háromnegyed négyre értünk kedvenc kiserdőnkbe, fél ötkor viszont már a sűrű erdőben olyan rosszak a látásviszonyok, hogy abba kellett hagyni a keresést. De ez alatt a rövid idő alatt megtelt a kosaram. Főleg fenyő-érdesnyelű- és vajtinórúval, mind rá se fért a képre. Lila pereszke egyetlen darab volt, rizike -amiből itt igen sok szokott lenni, még (vagy már? ) egyetlen szem se volt. De megérte a negyven kilométer bicajozást.
2 megjegyzés:
Én hétfőn friss, rántott pöfeteget vacsoráztam, édesapa azt talált őszi pereszkék helyett.
Nem nagyon bántam... :o)
Mi is találtunk odafele egy pöfit, még csak olyan kisarasznyi átmérővel, szóval fiatalka volt, tejbe áztattam, majd kirántottam, valami fölséges volt.
Megjegyzés küldése