2013. július 1., hétfő

Mongólia-kulturaquiltek


Tíz kilométerre élek a muhi csata helyszínétől – mi jusson hát eszembe, mint a csata emlékműve, de ez túl egyszerű lenne.   (Egyébként nem rég olvastam, hogy a tatárjárás volt az egyetlen olyan emberi tevékenység, ami az emberek, és állatok tömeges kipusztításával a CO2 kibocsátás  olyan mérvű csökkenést eredményezte,  hogy az kimutatható az Antarktisz jegében. Éljen Dzsingisz kán)
Tehát indult a keresgélés, és a National Geographic 2003 októberi számában egy nagyon jó cikket találtam a nomád mongolokról, sok képpel. Ezekből ollóztam a munkámat.(a gugliban a Darhad szó beütésével található meg)
Tehát a lényeg, hogy  ezernyi ember, és mintegy hatvanezer állat kel útra minden ősszel a Darhad völgyből a 65-110 km-re levő Hövszgöl-tó környéki téli legelőre. Vajjon miért? Mert addigra az állatok csupaszra legelik a Darhad völgy füvét, a 3000 méter magas hegyen túl viszont 10 fokkal melegebb a levegő, és a juhoknak hasáig ér a fű. Tavaszra aztán ez is elfogy, és akkor újra költözés. Az utat kb öt nap alatt teszik meg, és visznek mindent és mindenkit. A gyerekeket akik még nem tudnak lovagolni, birkabőrbe csomagolva kötik fel a jakok hátára, az öregeket csúszkán húzzák a lovak, kerekek a kövön nem boldogulnának. Az indulás idejét jól kell megválasztani, mert ha korán indulnak, még nincs víz a patakokban, ha későn,  akkor a hó járhatatlanná teheti a hágókat.  
Ez a tatárjáráshoz képest persze csak egy kis kiruccanás. Mongólia  egy akkora ország, mint London-Kijev távolság.  Végig lehet rajta  úgy lovagolni, hogy sehol nem talál az utazó se kerítést, se aszfaltos utat. De ezek tíz éves adatok. Akkor a három milliós  lakosság harmada Ulan batorban élt, azóta lehet, hogy már a lakosság fele a panelból bámul kifelé, és várja a nemzetközi segélyeket. Mivel az országnak az állattenyésztésen kívül más megélhetési forrása nincs, az ifjúság  viszont már nagyon unja a nomád életet.. Valami kis pezsdülést mutat az idegenforgalom, a dinoszaurusz maradványok  a vonzerő,  a háborítatlan puszta, és a vadászat. A népsűrűség inkább népritkaság, még az eszkimók is sűrűbben vannak, pont 1%-a a kínaiakénak. Elgondolkodtató, hogy ha nem épült volna fel a Kínai Nagy Fal, vajon kiirtották volna a kínaiakat, vagy megtanultak volna tőlük szaporodni? Dzsingisz kán Dzsingisz kán biztos nem ezt akartad.  
(a kép rákattanva kinagyítható)

4 megjegyzés:

Bejus70 írta...

Tetszik a mese is meg a hab is!

Márta néni azéris írta...

Nem mese ez gyermek!!!

dixike12 írta...

Tetszik, amit kitaláltál, nem mindennapi történelmet varrni!

lilapereszke írta...

Hú, de klassz, olyan mint a kiskakas gyémánt félkrajcárja című munkád. Minden Mártanénis humor, lényeglátás benne van!
Bevallom, a történelmi aláfestés nagyon kellett, hogy megértsem a képeden lévő szimbólumrendszert. A pólyásbaba a kedvencem!!! :-)