2014. január 17., péntek

Mindennapi kenyerünk

Még gyesen voltam, mikor nagynénémtől megtanultam kenyeret sütni. Fiam 42 éves, tehát nem tegnap volt. Nálunk nem ünnep a kenyérsütés, mindennapi tevékenység. Most nézem a FB-on, hogy milyen csodás kenyereket sütnek a lányok, különleges összetevőkkel, különleges edényekben. Így aztán kedvem lett az én nagyon primitív módszeremet is megörökíteni fázisokban.
 hajdanában én is igyekeztem különleges liszteket használni, vacakoltam az arányokkal, mára ez már nem fontos, egyszerűen két kiló liszt az alapanyag, két főtt krumpli áttörve, kanál só, és egy élesztő. Na meg persze az előző sütésből eltett almányi kovász, amit előtte este felhígítok, és elkeverem vízzel. Ha van itthon kis megsavanyodott tej, elfelejtett kefír, joghurt, vagy éppen lecsurgott a túró, és van savó, azt is beleteszem.Óra indul, 13.25.
A kis vajdlingban összeáll az anyag,
kiborítom a konyhapultra, és jól megdolgozom.
Mikor elválik a konyhapulttól, akkor már jó, de még egy keveset játszadozok vele, majd a kezemről ledörzsölöm a tésztát. Idő 13.28.Vissza a vajdlingba, és meleg helyre teszem kelni.


Kb egy óra alatt duplájára kel,  a lisztes pultra kiborítom, és négy darabba vágom a négy formának megfelelően. Előtte leveszek belőle egy kisalmányit, amit egy bögrébe teszek, és letakarom folpackal. Ez a kovász. A sütőformákat kizsíroztam előtte. 50 perc 200 fokon a sütőben.

És ilyen készen. Majd ha kihül és felvágom, csinálok képet arról milyen a belseje. Kemencében nem állná meg a helyét, szétfolyna, de így ezekben a formákban oké. Hármat lefagyasztok, egy hétre elég nekünk a három kiló. Nagyon sokat főztem már életemben, nagyon sok dicséretet kaptam érte, de annyit, mint a kenyeremér, az összes egyébért nem. Ne felejtsem el, a 70-80-as években még nem volt kenyérsütő gép, és nagy ritkaság volt a házilag sült kenyér.




4 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Hát igen, az otthon sült kenyérnek nincs párja!
Még régi albérletben volt sparhertünk (akárhogy is kell írni), na abban sütöttem kenyeret bográcsozáskor. Mire a pörkölt megfőtt, kenyér már nem volt. :o)

Judit Bödők írta...

Köszönöm Márta, hogy így leírtad. Már régóta én is így készítem az itthon sült kenyeret, csak valahogy nem is gondoltam rá, hogy leírjam olyan természetes a számomra.Persze azért a mostani ,,trendi,, szerint én teszek bele ezt azt, pl. magokat, fele fehér liszt fele meg valami més. De mindig nagyon finom, mert hát nem tartalmaz semmiféle adalék anyagot. üdv. Judit

Zsuzsanna Tóth-Bakos írta...

Nagyon szépek a kenyerek! Én is itthon sütöm, de nekem olyan formáim vannak, amiből csak 3 fér a sütőbe, így csak 1,5 kg lisztből tudok kenyeret sütni. Viszont nálunk napi 2 kenyér fogy (nagy család vagyunk :) ). Hol lehet ilyen formákat kapni?

Márta néni azéris írta...

A három kisebb formát akkor kaptam, mikor megtanultam csinálni, egyet vettem kb 10 éve valamilyen vasedény boltban,mikor nagyobb sütőm lett.