Mióta falun lakunk, házi tejet iszunk, igaz, hogy a városba járunk érte mióta itt az utolsó tehenet is levágták. Erről a finom kis házi tejről kb 10 % tejszínt lehet lefölözni. Eddig az összegyűjtött tejszínt hagytam megaludni, majd lecsurgattam, egy literből lett kb fél liternyi sűrű krémsajt, ami nagyon jó kenyérre kenve, de pogácsába dagasztva is. A savó a kenyérsütéshez lett elhasználva. Ma kiataláltam, hogy kipróbálom, lenne-e belőle vaj. A robotgépbe öntöttem a liternyi tejfelt, és a dagasztó kanállal lassú fordulaton kevertem. Mikor már kezdtem elveszteni a türelmem, kb 40 perc múlva állt össze vajnak. Lecsurgattam az írótól, sok nem lett a vajacska, kb 15 deka, de milyen!!! Az írót majd megisszuk. A lényeg, hogy tudok vajat köpülni!!
A kulturaquiltek új országa Kanada volt. Ez nagyon nagy ország. Nagyon nagy falat nekem. Ezért csak egész kicsit mertem bele harapni, ki ne törjön a fogam. A juharfa csapolásáról szól a kép, amiből majd a juharszirup készül. A pirosak a csövek, amiken át a megcsapolt fából a vederbe folyik az édes lé, abból főzik a juharszirupot.
3 megjegyzés:
Óriási vagy ezzel a vajköpüléssel. Az előző bejegyzést azért töröltem ki, mert hirtelen azt hittem, hogy a Rama margarinos dobozba tetted a vajacskádat, ami többet érdemel ennél :-) Aztán jöttem rá, hogy az óriás petrezselymed nagyságának viszonyítási alapja a margarinos doboz.
A juharlevelek tűzése nagyon tetszik, csak a piros csöveket nem értem, a fa vérét szimbolizálná? Csak töprengek rajta...
Üdv: Edit
A fa meg van csapolva, és csöveken folyik be a vödörbe, véletlenül piros, akármilyen is lehetne.
.
Megjegyzés küldése