2016. október 30., vasárnap

Gombázás gomba nélkül.

Fehérkőlápához megyünk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy learatjuk az őszi gombákat, ami csak belefér a kosarakba. Tuti hely, tavaly ilyenkor csak a kosarak űrtartalma szabott határt kapzsiságunknak. Hát most egyetlen ehető gombát nem találtunk, de sebaj. Az őszi bükkerdő látványa olyan mesés,  hogy kárpótol. Na és nem kell cipekedni, meg vacakolni a lefagyasztásával.


 Pusztulás és ujjászületés.

 A Gulickáról ez a látvány fogad.
 Mintha egy ősállat kapaszkodna fel a fán, de nem. Ez a borostyán kapaszkodó szára.

 lehet ennél zöldebb zöldet elképzelni?

6 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

De csodás! :) Köszönöm ezt a kis virtuális sétát, most úgyis a négy fal közé vagyok zárva.

Márta néni azéris írta...

Ki zárt be te drága?!

a Matula ikrek írta...

A kivett epehólyagom. :) De már itt-ott kijutok egy-egy rövid, sajnos csak városi sétára. :)

Márta néni azéris írta...

Ajjajjj! Én azt hittem, hogy a foltosoknak epéjük sincs, nemhogy epehólyagjuk.

a Matula ikrek írta...

Engem is nagy meglepetésként ért. :D De nekem most már tényleg nincs. :)

Katalin írta...

és Mártanéni hová lett?