A gyerekekkel

Nehéz napjaim vannak, Imre kórházban.  Ténfergek ebben a nagy házban, és Bálintnak megígértem, hogy ezen a héten itt lehet. Hogy lesz így nekem türelmem egy gyerekhez? De minden megoldódik, Imre hazajöhet, Bálint pedig az első nap összebarátkozik ezzel a két kislánnyal az utcából. 

Réka szintén majdnem kilenc éves, egy eleven kisördög, de a kedvesség, és jóság egy tömörgumi testben. A gyöngyöző nevetése a halottakat felélesztené, és a világon mindent tud. (Imrének elmagyarázza, hogy működik a vércukormérője, nagyinak is ilyen van) Hogy milyen gyönyörű, az csak ráadás. 

Anna 11. Ő a nagyinál nyaral. Ő már komolyabb, érzem rajta, hogy gyerekkorának utolsó nyara, alabástrom bőrén már ott vannak a kamaszodás jelei, de még nagyon önfeledten lóg a játszótér játékain. Még nem tudja, milyen szép, és még milyen szép lesz...

Öt perc alatt életre szóló barátságok köttetnek, különösen, mert mind a három imád biciklizni, tele vannak energiával, és mindenre vevők, amit az ujjacskáikkal csinálni lehet. Én pedig elhatározom, hogy megismertetem őket a gyapjúval.  Úgy kezdjük, hogy Réka apukájának a birtokán (itt a szomszédban) meglovagoljuk a kost. Ennél közvetlenebb kapcsolat a gyapjúval aligha lehetne, sajna kép nem készült. Aztán a kapott gyapjút kimossuk (na ezt inkább én, de megnézik a különbséget a piszkos, és a mosott közt. )

Eddig fel se tűnt nekem, hogy milyen jó helyen lakunk gyerekszemmel. Zsákutcában, ahol forgalom alig, és a végén egy játszótér. Tehát biciklizni mindenki jól tud, de közlekedni meg kell tanulni konvojban, ha messzebb is el akarunk menni. A távolságtartás nehezen megy, mennek egymás nyakára, az erőmű 250 méteres kéménye alatt hallom, hogy a hátam mögött azt taglalják, hogy van-e ékezet az AES-en a kémény tetején. Hogy mit látnak így az útból, nem tudom, de nem mennek egymásnak, ami nagy csoda.  

Másnap reggel kezdjük a játszóházat a fonalaimmal, cérnáimmal, meg mindennel, ami van. Először Bálint tanítja meg a lányokat a sámánásfonásra. 

Aztán Réka tanít minket az ötösfonásra. Ezt én se ismertem, eddig 12 éves kisfiú volt a legfiatalabb, aki nekem újat tudott tanítani (nekem a nagymamám úgy csinálja a pizzát, hogy megfagyasztja a húskonzervet, és ráreszeli) de most ezt Réka a 8 és fél évével űbereli. Szerencsére meg tudom tanulni, nagy szégyen lenne, ha nem. 

Közös reggeli, mivel Réka kiharcolta, hogy itt is alhat míg Imre bácsi haza nem jön. Az étvággyal nincs baj, válogatni se válogatnak, sőt, vegyesen, össze vissza mindent, csak hát sokszor mint két röfike. Találgathatjuk, hogy az abroszon mit ábrázol a kakaófolt, és mit a lekvárfolt.

Ezért a vacsoránál elhatározzuk, hogy a röfikéket száműzzük az asztaltól, és késsel villával eszünk. Íme a hercegi páros.

A gyapjunk közben megszáradt, de tele van szeméttel. Szorgalmasan tisztogatjuk, közben éneklik nekem a mai slágereket, amiknek így végre értem a szövegét is, a rossz füleimmel sajna már rég lemondtam arról, hogy a slágerszövegeket értsem.

Esténként Pista bácsi birtokán a gyerekek szedik össze a tojást, itt Réka éppen a fürjtojást mutatja. Csütörtökön, mikor Réka lovagolni jár, Bálint is vele mehet, ez se semmi élmény!

Itt a körmönfonást gyakoroljuk. Olyan hipsz hopsz

 megtanulják, hogy mire a harmadik gyereknek mutatom, az első már csinálja mint egy gép. Egy óra múlva már nem is nézik az ujjukat közben.- Na ezek aztán a körmönfont gyerekek!!Festjük a gyapjút. Pontosabban  én. Ők csak nézik, és fintorognak, mert büdös. De a mikrosütőt ők állítgatják be hozzá. 

Este az uszodába megyünk. Mennék én a strandra is velük, de félek, hogy nem tudom a tömegben szemmel tartani őket. Mind a hárman égre földre esküsznek, hogy jól tudnak úszni, de mikor egyenként beleugranak a két méteresbe, a gyomrom összeszorul addig a pár másodpercig, míg feljönnek. Na az úszással nem veszkődnek sokat, csak ki a medencéből  és ugrás. Tartok tőle, hogy sok bőr nem marad a hasukon. Nem mondom, hogy nem harsányak egy kissé, de még az úszómester is megdicséri, milyen ügyesek. Bekapcsolja nekünk a jakuzzit, roppant élvezik, én meg a látványt, ahogy Réka tömörgumi-feneke remeg a vízsugárban. 

Itt Réka éppen megméri, hogy hány centi Bálint ötös fonása. 

Akármilyen eleven kisördögök, ha leülnek, igen nagy figyelemmel dolgoznak, így oda merem nekik adni a nemezelőtűket. Mivel az éjjel nagy vihar volt, mindenki villámot és felhőt nemezel, de azért vannak a képeken virágok is. 

A

A befestett gyapjunk közben megszáradt, lehet szétcincálni, és kártolni. A mi kártoló szerszámunk egy reszelőpucolókefe és egy macskapucolókefe (Réka kezében) 

Anna kezén-lábán itt már kötés. Mivel kevesellték a helybeli biciklizéseket, elmentünk a territóriumomra a gáton az M3-as aluljárójáig. Itt egy ívbe menő lejtőn megy le az út az autópálya alá, majd megy fel újra. Na ezt a le-felmenést igen élvezik, már vagy negyedszer jönnek le-fel, mikor Anna elesik, és a nagy sebesség miatt igen csúnyán lehorzsolja a tenyerét, térdét,  könyökét is. Vizünk van, hogy kimossam, de még igen messze kell hazajönni. Anna hősiesen tűri a fájdalmat, csak mikor itthon a nagyi nyakába borulhat, akkor törik el a mécses. Azért még a gyapjú tépésben részt vesz, de már a vizes nemezelésben nem. De megígérem, hogy ha meggyógyul a keze, csak neki megtanítom. 

 A vizes nemezeléshez "munkaruhát" vesznek fel.
Síkálgatunk, síkálgatunk, de ennyi türelem még sincs, én fejezem be, és varrom fel az alapra a gyapjút mikor megszáradt.  Ime a mindenféle fonások, nemezelések, és tarisznyák, amik az öt nap alatt készültek.

És a két kis büszke alkotó-

Mivel a varrógépemen van nagyon lassú üzemmód, és gombnyomásra is indul, nem kell lábbal taposni, a szegést is rájuk mertem bízni.

Ez itt a bátorságpróba volt, a Tiszán a stégre ezen az ingó-bingó feljáraton lehetett rámenni, de mind a hárman mentek. Aztán én is. 

És mivel a harmadik osztályba menőknek az írást se szabad elfelejteni, leírjuk Anyának a fagyi és a süteményreceptet, ami ízlett. Akartunk kicsit olvasni is, de mindenre nem volt idő. 

A tűnemezelt tűpárnára így kell rávarrni a  fonott akasztót. 

Summa summárum, nincs rossz gyerek, csak unatkozó gyerek van. És ők a napnak egy percében se unatkoztak. Na én se. Megtisztelő volt három ilyen ügyes kis tündért tanítgatni.