2013. augusztus 23., péntek

Botladozásaim a pénzvilágban.

Nagyon vártam már az augusztus huszadikát. Nem a tűzijátékér, hanem mert most jár le egy öt éve kötöttt nyugdíj takarékossági betétem, és így komoly pénz üti a markom. No kinek mi a komoly pénz, minden esetre több havi nyugdíjamnak megfelelő az összeg, tehát derűs lélekkel térek be az OTP székházába, ahol 16 pult mögött 16 ügyintéző várja, hogy rendelkezésemre álhasson, a klíma kiváló, és még meg se melegszik alattam a plüss, már villog a számom a kijelzőn, ez igen!
A kisasszony hasonló derűs optimizmusal hallgatja meg jövetelem célját, majd megkérdi:
-És milyen formában akarja a továbbiakban befektetni az összeget?
-Nem befektetni óhajtom, hanem felvenni. (és elkölteni. Elherdálni. A nyakára hágni. A seggére verni. Vagy mindezt együtt, minden esetre egy tartalék gumit veszek a bringámba)
-Hölgyem, ez az összeg a nyugdíjas napok megkönnyítését szolgálja, egy biztonságot a nehéz napokra, ezt csak úgy felvenni nem lehet, csak komoly árfolyamveszteséggel, kamatadóval, ezek csak akkor maradnak meg, ha ismét befekteti.
-Nem baj. Kérem. (annál is inkább, mert derült lélekkel seggére vertem a kosztpénznek, tudatában közeli meggazdagodásomnak)
-Ez esetben tíz nap mulva fáradjon be a nyugdíjas igazolványával, ennyi az átfutás a (mondott még mást is, de itt elvesztettem a fonalat. talán az utoló nyugdíjszelvény, vagy az adóigazolás? nem tudom) Átfutás. Milyen átfutás? Hova átfutás? Ők nem tartják számon, hogy valami lejár? Most tíz napig pihentetik a pénzem, vagy érlelik? Bepácolják? Kiakasztják száradni? Mert kamatozni nekem már nem fog, az tuti. Lehet, hogy őrzési díjat is felszámolnak majd?

Oké. Megyek a Raiffeisenhez, (továbbiakban RF) ott van nyílt végű befektetésem, lecsippentek belőle, hogy ne haljunk éhen a tíz napban. Itt csak három pulpitus, egy mögött éppen egy ifju hölgy kiképzése folyik, de húsz perc mulva sorra kerülök A hölgy, akihez a számom szólít, számomra hihetetlen, férfiben is ritkán látok ilyen magasat, de nőben még tuti sose láttam, legalább két méter. Vékony, mint a nádszál, laza, és gyönyörű. Mit keres itt, és nem a kifutón? Előadom kívánságom, zongorázik a billentyűkön jó hosszasan, legalább egy Chopin etűd kijönne belőle,  majd megállapítja, hogy számlám van náluk, és nincs hitelkeretem. Ezt a hiányt okvetlenül pótolni kell, bűbáj mosolyával rábeszél egy 100 ezres hitelkeretre, mert én azt tudom, hogy igénybe venni sose fogom, a nyujtózkodásomat mindig megszabta a takaró hossza,de azt még nem tudom, hogy ez ötven percnyi ügyintézéssel jár. Lehívja a BAR listámat, (várom, hogy ujjlenyomatot vesz, vagy mintát a DNS vizsgálathoz, de ez elmarad,) egyezteti az összes adatomat, jó, hogy nem kérdezi a születési sulyom, mert nem tudnám, végül kinyomtat egy 13 oldalas szöveget három példányban. Egy golyóstoll kifogy, míg minden oldalon aláírom, aztán lefénymásolja a személyimet, lakcímkártyám, adókártyámat. Közben többször átlibeg a kolléganőhöz, (tuti a modell mult)  jön-megy egy rejtekes ajtón, amit a nyakba akasztott kódolt kulcs nyit, végül átnyujt egy dossziét a 13 ív összekapcsolta papírommal, szemmel láthatóan végeztünk.
-Akkor most megkapom a  pénzt, amiért jöttem?
Kiderül, hogy már elfelejtette, hogy hatvanezer forintér jöttem a saját pénzemből, és bár már tömegek gyűltek mögém, rá várva, még mindig készséges. Ismételt zongorázás, majd telefonálás következik, egy újabb hölgy érkezik a képernyő mögé, tanakodnak, én pedig izzadni kezdek, kikapcsolták a klímát, vagy nem is volt? apró cseppek lepik el bajuszomat, a nyakszirtemen egy hang dobolja a szívverésem, így képzelem el a pánikszindrómát, ami nekem nincs. Másfelé figyelek, a pult alatt a kétméteres hölgy lábát nézem, nem létezik ilyen kicsi láb ekkora nőnek, még 38-as sincs. Dsida Jenő sírversét skandálom magamban, - elengedem másoknak tartozását, felejtsd el bomló arcom földi mását - mér pont ez jut eszembe? Mindegy, csak ne izzadjon a tenyerem. Kalandozásomból a kettes számú hölgy ver fel:
-A befektetése a dkdiedkdidkeleo értékpapírban van.
-Öööö
Sajnos ennek az értékpapírnak a kereskedését a terminál felfüggesztette a rossz pozíciók  miatt, így nem tudjuk lehívni a kívánt összeget.
-Öööö
-Lehet hogy pár óra mulva már  feloldják a tilalmat, lehet, hogy pár nap.

Kioldalgok hátamban húsz gyilkos szempárral, megnézem az órát, 72 percet ültem a fotelban az ügyintéző előtt.
Az egyik bankban van 500 ezer forintom. a másikban ennek többszöröse. És most gondolkozok, hogy honnan fogok kölcsönkérni egy huszast tízt napra.
A RF javára legyen mondva, délután, mikor épp temetésre tekerek, telefonálnak, mehetek felvenni a hatvanezret, amit igényeltem. (2100 forint kezelési költség felszámolásával)
Azt hiszem, szétnézek a Jófogás.hu-n, érdekelne egy szalmazsák. Használt is jó. 


Utóirat másnap. Elolvastam a 13 oldalas nyomtatványt,  amit ott olvasatlanul kellett aláírnom, a hölgy elmondása alapján. Nos szóban elhangzott egy 2000 forintos éves összeg kezelési költségként. Leírva ezen kívül egy hitel éves díja 7756 ft. Tehát ha egy fillért se veszek igénybe a hitelből, az évente 9756 forintomba fog kerülni. Megnézem, mikor lesz 72 felesleges perc az életemben, és visszacsinálom az egészet. Vajjon az mennyibe fog kerülni?










3 megjegyzés:

Katalin írta...

úristen, ezt miért nem mondták, amikor elkezdtük a befektetést, sajnos senki nem pénzügyi szakzseni, aki a pénzecskéjét hozzájuk viszi: már tényleg jobb a szalmazsákba...

Banász Erika írta...

Drága Márta Néni! Gratulálok türelméhez! És nem irigylem. Sajnos nekem is van hasonló tapasztalatom, azóta nem vagyok hajlandó ilyen helyekre tenni a pénzem. Az első ha beteszek mindig is az, hogy -mikor nyúlhatok hozzá? Amint nem nyúlhatók egyből hozzá, be sem teszem. Kitartást és türelmet kívánok, no meg jó egészséget! Üdv: Erika

dixike12 írta...


Olyan humorosan irtad le ezt a pénzügyi afférod, hogy végig nevettem, pedig sirni kellene. Nekünk is megvolt a nyugdij befektetéssel a hasonló esetünk, kevesebbet kaptunk, mint amennyit befizettünk, igy nekem ugyan kinálhatnak arany ezüst, meg mit tudom én milyen alapu befektetést, a véleményem, és tapasztalatom, hogy csak rosszul járhatsz. Csak azt nem tudom mi marad még nekünk??