Mikor egy országot Ildi kijelöl, végiggondolom, mi jut eszembe róla a nélkül, hogy előszedném a könyveket, vagy a netet.
Hogy smaragdzöld
a Lottózsonglőrök film
Az ír lánc
Az ír tánc
A barna sör. A pubok.
Az erős katolicizmusuk. Vallásháború volt a XX. sz. végén Európában.
Hogy milyen jól bejött nekik az Európai Únió. Milyen jó fészekrakó helyeket tudtak csinálni a multiknak. Mi miért nem tudtunk?
A burgonyavész, aminek a következménye tömeges éhenhalás, és tömeges
kivándorlás volt. (de miért nem halásztak? Tenger veszi körül!!)
Kedvenc könyveim, amik az ír kivándorlók, vagy azok leszármazottairól
szólnak. (Steinbeck, Margaret Michael, Tövismadarak, Lámpást adott
kezembe az Úr, )
A Kennedy klán
A Kelly Family (erről ugyan nincs adatom, de csak rájuk kell nézni. A hajukra. A kerek almaképükre, a szeplőikre.)
Aztán elkezdek keresgélni a képek közt a gugliban, és mikor meglátom a
tengerparti képeket, megvilágosodok. Hát ilyen tengerpartok mellett
aligha lehet kikötni, aligha lehet halászni. Ezért halhatott éhen az a
sok millió ember a burgonyavész hét évében. Ezért az én képem az ír
tengerpart lett.
1 megjegyzés:
Kedves Márta néni!
Engedje meg, hogy a hallgatag olvasó státuszából kilépve ajánljak még egy könyvet, ha már Írország: http://moly.hu/konyvek/flann-o-brien-a-faba-szorult-fereg
Kíméletlen egy szatíra, legfőképpen az ember rekeszizmát nem kíméli. :)
Üdvözlettel: Juli
Megjegyzés küldése