2015. május 22., péntek

Üzlet a magam módján.

Kapok egy e mailt egy telefonszámmal, az illető érdeklődik a munkáim iránt, hívjam fel. Felhívom.

- Van eladó ágytakarója?
- Momentán nincs, de meg tudom varrni, amelyik érdekli.
- Nem tudom, az unokámnak lenne.
- Akkor az unokával kéne megbeszélni, hogy az ő izlésének felejen meg.
- Meglepetés lenne.
- Nézze meg a honlapomat, és válasszon ki egyet.
- az unokám már megnézte, tetszik neki.
- Melyikre gondol?
- mindegyik szép.
- jó, de konkrétan melyiket kéne megvarrjam?
-melyik a legolcsóbb?
- amelyiken a legkisebb a munka. De az anyagot meg kellene venni a szerint hogy milyen legyen.
- az anyagot én vegyem meg? Nem lesz úgy drága?
- hát ha én veszem meg is ki kell fizetni nem?
- és hány méter polár kell rá?
- ezek selyemtakaról. Én polárt nem varrok. De tudok adni címet, aki polárt varr.
-nem, jó lesz a selyem. Ötezerből kijön?
- hát a fedlap ki. De kell hozzá hátlap, és közbélés, és molinó, amire a selymet felvarrom.
- akkor az már több mint ötezer nem? Nekem nem kell rá ennyi minden, csak egyszerűen varrja meg.
-egyszerűen megvarrva is kell
- tízezerből kijön?
- ha nem nagy a takaró, és olcsó az anyag, akkor szűken kijön az anyagköltség.
-a szomszédasszonyom ötezerér szép kis polártakarót vett.
- de gondolom nem olyat amilyet én varrok.
- jó meleg.
- hát az enyém nem jó meleg, hanem az ágyat takarja be. Dísz.
- és tízezer forint?
-nem, annyi az anyagköltség. Munkadíj is van.
-Ne tessék már mondani, na majd visszahívom.

Azóta is hív.

Nincsenek megjegyzések: