Csirke galantin és nuno filz sál.

 Régi vágyam volt, hogy egy igazi csirkegalantint csináljak, de sose tudtam, hogy kezdjek hozzá. No ennek a kisfilmnek alapján sikerült. 
 Ilyen lett. Figyelmet érdemel a kis csontozókésem a lábak közt, ami egy kimúlt gyorsdaráló késéből lett kialakítva. Nagyon jó kis szerszám, áldom érte a bátyámat, aki nem hagyta a géppel együtt kidobni.

 Tölteléke egy gombás szokásos töltött hús töltelék lett, de kicsit sok, így nem összekötöztem, hanem biztos ami biztos, hústűkkel fogtam össze. Az egész tapintásra olyan, mint egy újszülött csecsemő, nyeklik nyaklik, látványnak meg mint egy hadirokkant, aki kezek és lábak nélkül jön meg a csatából, és még a beleit is csak hevenyében rakták vissza.

 De sütés után egész tetszetős lett. Megérte vacakolni vele.

 Míg sült, csináltam egy nuno filz sálat, amihez már tegnap megfestettem az anyagokat.  De sehogy se tudom a képeken visszaadni a ragyogását, ahogy a gyapjú és a hernyóselyem játszadozik egymással.