2011. szeptember 24., szombat

Tátra megint

Két hete gyúrok a Rysyre. Ez abból áll, hogy sokszor sokszor fel-le az emeletre, és naponta százszor elmondogatom magamban, hogy fog ez neked menni Márta néni. Az idő remek, a meteorológiai jelentésben ugyan van felhő a Tátra felett, de esőt nem jeleznek. Hőmérséklet 18-20 fok. Mehetünk. 

 A Rozsnyó és Dobsina közti szépséges emelkedő.
 A Szlovák Paradicsom déli határán levő Dedinky tavat célozzuk meg egy kisebb bemelegítő túrára. A szlovákok okosak, van patakjuk, és völgyük, csinálnak rá egy zárógátat, máris kész a szépséges tó.
 Most már céltudatosan figyelem a fakérgeket, hogy milyen szépségeket alkot a szú benne.


 A terep akár a Bükk is lehetne, ha a kidűlt fák nem lennének ilyen sokan. Ahol meredek a lejtő, ilyen lépcsők segítenek.

 A tavat tápláló folyó mentén megy fel az út.
 Ezt a kőrist azért fényképeztem le, mert sajnos a gombás betegség már nem csak a fenyveseket pusztítja, a lombos fák törzsén is ott van. (itthon jobban megnézem a cseresznyefát, azon is)
A szerelmes juhász ilyen kerítést ültet a birkáinak.

Mire visszaérünk a tóhoz, aggódva nézzük az eget, egységesen szürke az egész, észak fele még szürkébb.  Azért csak megyünk tovább, és reménykedünk. Itt - túl Poprádon -  egy Magas Tátrának kéne lenni, de nincs. Keressük, keressük, de felhőben az egész. Márpedig ha innen nem látunk fel, fentről se látnánk le.  Ajjaj. Délután négy óra, felsétálunk még a Jamské plesóhoz, ez a Kriván útvonalában van.



A fák, még amik állnak is, mind betegek.
 Az áfonya levelei már színesednek,
 A Kriván, hogy bosszantson, néha fellebbenti magáról a felhő fátylat. De nem dűlünk be neki.
 A beteg, elszáradt fenyőkön ilyen zöldes szakáll nő.
 A Jamské pleso
Az erdő, mint amit lebombáztak. Tán sose fogja kiheverni azt a jó pár évvel ezelőtti vihart. Az aljnövényzet viszont nagyon él. És a hatalmas fák nélkül a hegyek is jobban láthatók.
Hazaindulunk, este tízre itthon vagyunk. A lefóliázott szalámi, ami nem fogyott el a Morszkije okónál, most is megúszta. Van már benne 840 kilométer. Még nem járt le a szavatossága, de az idén már nem visszük többször a Tátrába.

4 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Köszönjük az újabb szép túrát!
A szerelmes juhász kerítése volt a csúcs. :o)

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Nekem a tátrajárta szalámi jött be leginkább... .-)))

Bejus70 írta...

Júj, de jó csípős lehet már arra a reggel! Biztos tisztít tüdőt-tudatot!

Trudi írta...

Milyen csodás helyeken jártál megint!