valamiért nem tudom folyamatosan írni a bejegyzést, így részletekben fogom.
Tehát kezdtem a kisebb feliratokat csinálni:
SZÉKELY KATI, CÉHMESTEREK, KULTURAQUILTEK,DÁN MUNKÁK, MÁRTA NÉNI.
Közben rendre érkeztek a kulturaquiltek munkái, és nagy örömömre a kiállítóteremben feltehettük nagyon szépen, szellősen, szóval profi módra. A nuno filz tanfolyamomhoz kaptam egy szép termet, amit berendezhettem a magam munkáival, kiválogattam a tíz legszebbet, és teljesen meghatódtam mikor feltéve megláttam, mert még sose voltak így együtt a munkáim.
Aztán pénteken este jött a telefon, a kulturaquilteket át kell költöztetni, sok a dán munka, nincs hely. (mivel már csak a Duna vízállásában tudtam gondolkozni, a dán áradat miatt evakuálni kell a kulturaquilteket) De a szívfájdalom csak addig tartott, míg a dán munkákat meg nem láttam. Mert ezek olyan remekek, amik megérdemlik a legszebb kiállítótermet. Megnyugszok, mikor látom, hogy a kulturaquiltek előtt is mindig állnak, és az elkapott szavakból azt veszem ki, hogy értik a látogatók, hogy miről is van szó.
A pályázatra érkezett munkáknak is mindnek van helye, erről nem írok itt, mert a céh honlapján mind fent lesz rövidesen.
Aztán jött a nagy nap. Megkönnyebbültem, mikor láttam, hogy kinn van a felirat a ruhatár felett:
Hogy mindennek helye van, minden profi, és a fityegőkkel a fülünkben örömmel láttuk, hogy özönlenek a foltosok. Mindenki megtalálja a néznivalókat, mindenki tele szájjal örül, egymásnak, a munkáknak, a profi szervezésnek, és a közhangulat szivet melengető.
11-kor bevonulunk a szinházterembe, egy frappáns, jól szervezett megnyitóra, díjátadás kivetítővel, profi módra, a műsorból itt csak a Kisbocskor együttest emelném ki,a négyszáz nő lelkét mi se tudná jobban megmelegíteni, mint ezek a tünemény gyerekek.
A kép nem jó,de emléknek elég, lóg a lába lóg a.
Délután jön a tanfolyamom, kész ideg vagyok, mit fogok elfelejteni, mi maradt otthon, jönnek-e a jelentkezők, meg lesznek-e elégedve a szinekkel, amiket festettem, De minden oké, jönnek még új jelentkezők is, de mikor kiderül, hogy ez nem ingyenes tanfolyam, maradnak hatan, akik jelentkeztek, kényelmesen dolgozhatunk.
Jöttek nézelődők is, és a helyi TV, de én már nem is tudtam, hogy kinek mit mondok, csak reménykedek, hogy nem nagy marhaságokat, vagy ha igen, kivágják.
A kész sálak a készítőkkel (Gerti már elment a vizes sállal, ment a busz) a mosolyuk elárulja hogy meg vannak elégedve a munkájukkal, nekem pedig ennél nagyobb öröm nem is kell.
Este fizikailag kicsit fáradtan, lelkileg annál inkább feldobva megyünk vacsorázni a Hotel Főnixbe. Hiába a jó zene, nemigen akarnak táncolni a lányok, így elég korán mi is eljövünk.
Másnap elég korán megyek, még üresek a termek, tudok fotózni, újra megnézni nyugodtabban a műveket, rácsodálkozni, beszélgetni, meleg szívvel hallgatni, hogy de jó lehet ebben a városban élni (tényleg jó) milyen vendégszeretők itt az emberek (tényleg azok) és milyen jól éreztük magunkat (mi is)
A képeket most nem teszem ide, csak egyet, ami hozzám a legközelebb állt:
Jóföldiné Fejes Edit kérészei csak úgy zsezsegnek a képen. Este elmegyek bicajozni a Tiszához, de akárhogy nézem, nem virágzik, pedig itt az ideje.
Summa summárum ha valaki sok kedves szót akar hallani, sok dícséretet kapni, ha azt akarja, hogy elolvasszák a szivét, varrjon foltokat, és legyen részese az ilyen találkozóknak.
9 megjegyzés:
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, biztos nagyon jó és szép volt minden.
Drága Márta,
kapcsolódnék Dixikéhez - úgy is tudod... Öröm volt olvasni, köszönjük szépen a beszámolót ! Jó pihenést :)
Nagyon jól éreztem magam, köszönök mindent, csodás lett a sál, remek volt a nap.
Csodás beszámoló, köszönjük! :o)
Azok a feliratok... szuperek!
Drága Márta!
Most találkoztam a bejegyzéseddel.
Fájlalom, hogy nem tudtam menni, de a Te beszámolód olyan, mintha személyesen is ott lettem volna.
Csupa szépet és jót hallottam a jelenlévőktől a szervezésről, a kedves fogadtatásról, a szép megnyitóról,a műsorról, a művek méltatásáról, a tanfolyamról.A képek tanúsága szerint nagy számú, szép pályaművek érkeztek, nem csodálom, hogy bajban volt a zsűri.
Végtelen hálás vagyok a kérészeim méltatásáért. nagyon örülök, hogy tetszett.Köszönöm Neked és gratulálok Nektek ezért a nívósan megrendezett és lebonyolított - méltán sikeres- országos találkozóhoz!szeretettel: Edit
uhh Mártanéni, nézd csak mit találtam, ahogy megnyitottam a google readert: http://martaneni.blogspot.com
Ez érdekes. Vajj hogy jövök én ebbe? Dől hozzám a font, és még csak nem is tudok róla?
Kedves Márta néni!
Nagyon várjuk már az országos találkozó folytatását!!!!
Én is ezt mondtam az igazgatóhelyettesnek, és olyan jellegzetesen dörzsölte össze a jobbkeze I-II-III ujját.
Megjegyzés küldése